Nem egyszerű eldönteni, mi számít iskolai agressziónak, bántalmazásnak. Amikor elengeded reggelente a gyermekedet az iskolába, eszedbe se jut, amíg nem történik meg vele, hogy bántalmazás áldozatává válhat. Hiszen iskolába járni kell, tanulni megy oda, az óvodai élet után újabb barátságok alakulnak ki…
Csakhogy megváltoztak az idők, a társadalom reakciói egy-egy konfliktusra. Már nem egy kis vita a megoldás a vélemény különbségek megvitatására. Egyre többször hallani, ennél sokkal durvább reakciókról.
És mivel a mai ifjúság ezeket a példákat látja a tévében, az utcán, legrosszabb esetben otthon is, így ők már ezt adják tovább. Az oviban is előfordul, hogy egy-egy nem tetsző dologra úgy reagál az egyik kisgyermek, hogy össze-vissza karmolja a másikat. Ez azonban egyre durvább is lehet, mire elérik az iskolai életkort.
Először csak összeveszés, verbális bántalmazásról beszélünk. Ez a trágár kifejezésektől a fenyegetésig bármi lehet. Ilyenkor még próbálod finomabban kezelni a helyzetet: a rossz napja volt státusztól a butaságokat beszélig.
Majd egyre durvább fizikai, lelki bántás is megjelenhet. Az elcsattant pofon, verekedés, csoportos befenyítés pl amikor többen vernek egy gyermeket, egymás fojtogatása, szekrénybe zárás, egymás holmijának rongálása, fizikai erőszakkal való elvétele, …és még rengeteg példa előfordul sajnos a mindennapi életben.
Azt veszed észre, hogy az addig jól tanuló, iskolába járni szerető gyermeked egyik napról a másikra megváltozik. Nem csupán a panaszokat önti rád a napja végen (jó esetben ha mer panaszkodni, segítséget kérni!), hanem hirtelen akár az “utálok iskolába járni” reakció is megjelenhet. Ami teljesen természetes, hiszen fél, elhagyatottnak érzi magát, főleg ha a tanár nem megfelelően kezeli a kialakult helyzetet, vagy ha a többiek elfordulnak tőle, nem állnak ki mellette. Ez egy kegyetlen érzés kortól függetlenül minden gyermek számára.
Mindig figyelj oda amikor a kisfiad, kislányod úgy tér haza az iskolából, hogy panaszkodik az őt ért sérelmekről. A sok teendőd mellett is legyen időd őt meghallgatni. Mérlegelve a kialakult helyzetet tedd meg a megfelelő lépéseket.
Mit tehet egy szülő ha bántalmazzák a gyermekét az iskolában?
– először beszélgess. A gyermekeden kívül az osztálytársak is sok információt tudnak adni.
– beszélj az osztályfőnökkel. Jelezd részére a kapott információkat, esetleg az észrevett jeleket (pl lila foltok).
– ha nem javul ennek ellenére a kialakult helyzet, beszélj a gyermekek előtt a másik szülővel. Mond el mit tapasztaltál, tegyen valamit a megszüntetés érdekében, mert ha nem, akkor gyermeke is és ő is következmények elé néz. Mivel gyermeke viselkedéséért ő mint szülő a felelős!
– akár az igazgatóig is elmehetsz. Persze nem akkor ha “csak” összevesznek, s nem barátok. Itt már a többszöri, esetleg rendszeresen előforduló fizikai bántalmazás a probléma. Nyugodtan elmondhatod, hogy hiába minden, beszéltél a szülővel, tanárral, a gyermeked minek van kitéve egy agresszív iskolatárs miatt. Az igazgató akár az iskolai pszichológus segítségét is kérheti (Ami általában nem szokott javulást hozni, hiszen ezek a gyerekek több mint valószínű, hogy otthon agresszív példát látnak, ebből keletkező feszültséget egy náluk gyengébbnek ítélt személyen próbálják meg levezetni. Ez természetesen Nem mentség a gyermeked ellen elkövetett fizikai bántalmazásra!)
– szükség esetén keress másik intézményt! Hiába jók a tanárok, a többi gyerekkel a kapcsolat, ha az iskola érdemben nem tud segíteni az agresszív viselkedés ellen, inkább keress te másik iskolát a gyermeked számára. Sajnos sok esetben az iskola nem mer hatékonyabban fellépni, pedig a bántalmazó gyereket el is küldhetik az intézményből, vagy magántanulói státuszba is tehetik összeférhetetlenség miatt. Ugyanis előfordulhat, hogy több gyermekkel is vannak hasonló gondjai.
Amit viszont soha Ne tegyél amikor a gyermeked mesélni szeretne Neked, vagy panaszkodni:
-elutasítod, nem hallgatod meg
-magára hagyod, mondván oldja meg, te nem vagy ott.
Ne feledd: @meastyleworld.cafeblog.hu/”A gyermeked a legnagyobb kincs” ! Legyél az édesanyja, a szülője, a barátja, a bizalmasa. Mert így tudod a leghatékonyabban nevelni, óvni, terelgetni a későbbi önálló élet felé, a felnőtté válás útján!
Ha tetszett, gyere vissza, szeretettel várlak vissza a folytatáshoz is. Iratkozz fel a hírlevélre.
Ha tetszett a cikk, a megosztást köszönöm szépen☺.
Szeretnél elsőként értesülni a folytatásról, a legújabb írásaimról ? 👉 gyere iratkozz fel a hírlevélre.
Megtalálsz : ITT.
Facebook oldalamon: ITT.
Instagram oldalon: ITT.
Várlak vissza szeretettel. Szép napot kívánok!
Kommentek