Amikor ma reggel ébredés után a közösségi oldalak egyikén végig lapoztam, rögtön szembetaláltam magam az egyik ismerősöm által – idézetekkel közvetített – megosztott, háttérben zajló gondjaival. Majd a másik mindennapi élménybeszámolójával : milyen szuper sikeres, programokkal zsúfolt élete van. Majd rájöttem, hogy a következő gyerekkori barátnőm túl van élete nagy kihívásán, sikeresen. …
S elgondolkodtam. Sok-sok évvel ezelőtt mikor nyaralni mentünk, képeslapot vagy levelet küldtünk egymásnak. Főleg mikor még a mobiltelefonok nem voltak elterjedve. Mennyire vártuk a postást, hogy hozza a legújabb híreket, vártuk a pillanatot amikor újra találkozunk egymással, s apró részletekben megbeszélhetjük az élményeinket… Vagy amikor a nagymama régen látott minket, s az unoka kedvenc ebédjét főzte…mert ez is egy “indok” volt a találkozásra, beszélgetésre. S mi örömmel vettük az irányt vissza a mamához. Pedig akkor is tanultunk, dolgoztunk, fáradtak voltunk… akkor is voltak gondjaink, örömeink.
Mégis minden más volt… Mert volt időnk egymásra, magunkra. Akkor is 24 órából állt egy nap. Csak egy valami volt más akkor : a fontossági sorrendünk. Mert nem mindegy ki vagy mi foglalja el életünkben a fontossági sorrendben az első helyet ?!
Sajnos sok esetben manapság a látszat, érdek alapú kapcsolatok irányítják az életünk. Dolgozni régen ugyanúgy kellett mint ma. Csak annak idején a “kötelező” munkaidő után elsősorban a szeretteinkkel töltöttük az időnk nagyrészét. Tudtuk értékelni azokat az embereket, akik közel álltak hozzánk, mellettünk voltak jóban, s rosszban egyaránt. Manapság – a felszínes kapcsolatok idejében – nagyon sokszor tapasztalom, hogy emberek egyedül vannak, nincs mellettük senki, a számukra fontos pillanatokban. Mert nincs rá idő ? Mert túl elfoglaltak lettünk ? Vagy csak azért, mert nincs belőle “hasznunk” ? Kitudja ?!
Ezért vannak emberek, akik minden lépésükről “élménybeszámolót” tartanak online. Ezzel további távolodást idéznek elő ! Azt sugallják ezzel, hogy nem baj ha nem kérdezel, nem találkozunk, akkor is tudni fogsz rólam mindent…. elég ha fellépsz a közösségi oldalra, ott megtalálsz….
Nem azt mondom, hogy ne legyél részese egyik közösségnek se, soha ne tegyél fel magadról vagy a számodra fontos eseményekről képeket, híreket. Csak azon gondolkodj el, mennyire hasznos minden pillanatban megosztani minden lépésedet a világgal ?! Főleg a nagyon személyes információkat kellene jobban szűrni! Hidd el, akinek igazán fontos vagy, az keresni fog. S egy személyes találkozás, beszélgetés sokkal intimebb, bensőségesebb, mint a nagyvilág előtti “kapcsolattartás”. Ez is hozzátartozik nőiességünk megéléséhez. Nem azért fognak felfigyelni rád, mert kiteszed magad közszemlére. Hanem mert fenntartasz egy egészséges érdeklődést.
Ha tetszett a cikk, a megosztást köszönöm szépen☺.
Szeretnél elsőként értesülni a folytatásról, a legújabb írásaimról ? 👉 gyere iratkozz fel a hírlevélre.
Megtalálsz : ITT.
Facebook oldalamon: ITT.
Instagram oldalon: ITT.
Ha tetszett a cikk, a megosztást köszönöm szépen☺.
Szeretnél elsőként értesülni a folytatásról, a legújabb írásaimról ? 👉 gyere iratkozz fel a hírlevélre.
Megtalálsz : ITT.
Facebook oldalamon: ITT.
Instagram oldalon: ITT.
Várlak vissza szeretettel. Szép napot kívánok!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: