Emlékszem gyerekkoromban a lányok szép ruhába öltözve, csinosan várták Húsvét hétfő reggelén a locsolkodókat. A fiúk apával, tesóval, barátokkal együtt mentek locsolkodni. Nálunk szokás szerint édesapám ébresztett, Ő locsolt meg elsőnek. Mivel ő már nincs velünk, hosszú évek óta ezt a szokást a fiaim vették át. Alig várják, hogy Húsvét hétfő reggel előkerülhessen a kölni, jöhet a vers, és a jól megérdemelt piros tojás! Igen, számukra a piros tojás az első, a csoki és az ajándék utána.
Most, amikor ebben a nem mindennapi helyzetben kell a húsvéti szokásokat ébren tartani, nem lehet mindent ugyanúgy csinálni mint eddig. A fiúk nem tudnak elmenni otthonról, a lányok sem tudják a sok locsolkodót fogadni. Hiszen, ebben a pillanatban most ez szolgálja érdekünk, egészségünk, holnapunk. Otthon maradva, szűkebb környezetünkben annál fontosabb, hogy megadjuk a módját a lehetőségeinknek megfelelően. Díszítsük fel otthonunkat, terítsünk ünnepi stílusban, fessünk piros tojást, s ha személyesen nem is, de más módon gondoljunk szeretteinkre.
Otthon maradva egyszerűbb egy kényelmes ruhába bújni. De ne felejtsd el, ha szabadon lehetne közlekedni, várnád a locsolkodókat, akkor most ugye hogy nem a szabadidő ruhádat vennéd elő ?! Ezért ne tedd most se. Emeld fel magad, a környezeted. Mutasd meg, hogy alkalmazkodva a helyzethez, neked akkor is igényed van egy minőségi, stílusos élethez.
Erre az átmeneti időszakra azért van szükségünk, hogy abból a rohanó világból kiszabadulva – amiben eddig éltünk, újra észrevegyük az élet igazi értékeit. Értékes pillanatokat kaptunk hogy rájöjjünk, nem a külvilágnak mutatott látszat számít. Nem az a fontos, hogy egy olyan életet akarjunk elhitetni másokkal, amiről csak álmodozunk. Ne kergessünk – néha sajnos elérhetetlennek tűnő – számunkra felesleges dolgokat, csak azért, mert ettől várjuk másuk elismerését. Mindeközben pedig észre sem vesszük azokat az értékeket, amelyek már velünk vannak, életünk részei. A boldogságot ne kívülről várjuk. Az bennünk van. Csak észre kell vennünk.
A saját valós életünket kell sokkal jobban értékelnünk, felemelnünk. Abban amiben élünk, ott kell dolgoznunk. Abból hozzuk ki a lehető legtöbbet. Tegyük szebbé, jobbá. Értékeljük azokat az embereket, akik mellettünk állnak, szeretnek. Tegyük az Ő életüket csodálatossá a szeretetünkkel, odaadásunkkal. Adjunk nekik olyan pillanatokat, amelyektől a lelkük szárnyalhat. Legyen életük minden perce boldogság, melynek részei vagyunk. Ez a figyelem fog minket is feltölteni. Ettől a mi életünk is jobb, szebb, boldogabb lesz.
Kezdjük el ma. Tegyük meg az első lépést. Ebben a helyzetben van lehetőségünk belső változásunk első lépéseit megtenni. Ne várd a holnapot, mert az idő nem fog megállni. Nem vár arra, hogy Te mikor ébredsz fel. Könyörtelenül múlik, megy a maga útján. Életed filmkockái peregnek. Tegyél érte, hogy ne csak szereplője, hanem rendezője legyél. Élj úgy, hogy minden perc számítson.
Húsvéti gondolatok kicsit másként, ahogy szoktuk. 🐇❤
Ha tetszett a cikk, a megosztást köszönöm szépen☺.
Szeretnél elsőként értesülni a folytatásról, a legújabb írásaimról ? 👉 gyere iratkozz fel a hírlevélre.
Megtalálsz : ITT.
Facebook oldalamon: ITT.
Instagram oldalon: ITT.
Várlak vissza szeretettel. Szép napot kívánok!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: